A napokban megint elhataroztam, hogy kene venni egy autot. Amikor szombat este 10-kor a tulajdonos es a konyvelo (en) emelt hangon vitatkozik az iordaban arrol, hogy a konyvelo hogyan jut ki a vonathoz, az igazan hajlamos ilyesfajta gondolatokat szulni... Nagyon vicces volt, ahogy nem engedte, hogy keso este gyalogoljak es ahogy en minden erommel azon voltam, hogy ugyan mar nehogy mar meg ilyenkor o fuvarozgasson...

Amugy minden a legnagyobb rendben. Es a fene vigye el, hogy ezt irom es ezt erzem, mert olyanokat kene irnom, hogy uristen mennyire tanulnom kell es megcsinalni a beadandokat es itt a vizsgaidoszak es jajj. De nem, en veresen komolyan azt gondolom, hogy sejj de jol van minden es sejj de jol vagyok. Vannak velem gondok na.

Vasarnap nagyszabasu vegre kimozdulunk es nem csak kanapen nagy beszelgetesek es szocializalodas szuk korben. A spontaneitas elvenek megdolesere alapozva rettento kivancsi vagyok mi lesz belole...

Ma a Frona szepeket irt, az ilyet szeretjuk.

Es vilagvegen jopasi meglengette par napja, hogy meglehet ide veszi az iranyt egy nyaralas erejeig. Teljes panik elhatalmasodasa a sajat testet tukorbe meglatvan kovetoen. Nem akkora panik ami sportolasra es fegyelmezett eletmodra kesztetne, de azert eleg nagy.