Nem szoktam

Nem szoktam sem egyedül lenni péntek este, sem McDonald's-ba járni. Namármost az imént voltam voltam a McDrive-ban tök egyedül.
Amúgy van valami jó is a mai napban, mert ugyan még csak egy hete hirdetem a lakást, de van két komolynak tűnő érdeklődő is. Tök jó lesz Ausztráliából visszaolvasni, hogy végül ki, mikor, hogyan vette meg.

Dob

Tegnap délelőtt megmondtam A-nak, hogy köszi, de ennyi. Az érzés felemelő: megmondani és nem megbánni, ez nálam annyira ritka, hogy szívem szerint betenném egy dobozba az érzést, hogy néha elővehessem! Bár előtte kiette a hűtőm tartalmát és csak szomorúan néztem, hogy pillanatnyilag totál feleslegen etetek egy embert, akihez kb. tíz perc múlva semmi közöm sem lesz.
Most meg bejöttem dolgozni.
Mondom én, hogy minden rószaszín...vagy nem...

Hmm

Az van, hogy A. nem telefonált csütörtök óta.
Na jó, tavaly dobott a világ legrondább (és egyben legokosabb, de ez most mindegy) embere, ha idén dob egy olyan akinek én mászok falra a tájszólásától és még csak alkalmam sem volt ezt megmondani neki, akkor azt hiszem mégsenemvan igazság a világon!
Fene gondolta, hogy ez még 30 évesen sem változik, hogy most akkor felhívjam, vagy ne, meg ki hívott kit utoljára és nézegetem az iwiw-en, hogy fent volt-e, mert ha nem akkor legalább van esély, hogy csak meghalt, de egyébként szeretett.

Ajándék

Megittunk egy csomó sört M-mel, mert kitaláltuk, hogy az lesz a Krisz szülinapi ajándéka, hogy a képet amit kapni fog egy söröskupakokkal díszitett képkeretbe tesszük. Bazz most ihatunk szerdáig, na mindegy, ezt is meg kell valakinek csinálni.:)
Az előbb írt F. kedves vicces üzenetet, merthogy eszébe jutottam. Mivel az APEH revizió után úgyis munkanélküli leszek, elkezdem majd kutatni, hogy miért az jelenkezik akire anno vártál, hogy jelentkezzen és akkor nem tette és akkor teszi mikor már nem tőle várod.

Vidéki

Jah és A-nak tájszólása van. Mióta marha kifinomultak az érzékeim a kiállításnak köszönhetően konkrétan megőrülök tőle. Az nem lehet, hogy eddig nem vettem észre. Remélem mindemellé van két gyereke is, hogy fent legyen az i-n a pont.

Kiállítás

Voltam a Láthatatlan Kiállításon. Elképesztő volt! Az elején megmutatnak mindenféle tárgyakat amiket nem látók használnak, ki is lehet próbálni őket. Óra, mérleg, játékok. Aztán egy nem látó ember segítségével végigmentünk különböző termeken vak sötétben. Utólag is köszönöm Feri, hogy segítettél nekünk béna látóknak.:) A termek különböző módokon vannak berendezve, olyan mintha egy erdőben járnál, aztán utcai forgalomban, konyhában, szobrokat "láthatsz" és a végén egy kocsmában találod magad, italokkal, zenével. Egy órán át voltunk a teljes sötétségben és annyira nagy élmény volt, hogy rossz volt, hogy vége és újra ki kell jönni a fényre és a szememmel tájékozódni! Az más kérdés, hogy annyira elfáradtam, hogy olyan korán elaludtam, mint talán utoljára gyermekkoromban.

Dilemma

Túl vagyok A-val egy nagy beszélgetésen. Hülye ez.