2009. szeptember 25., péntek

és ez ilyen egyszerű

most olvastam, hogy ha a szerelem egy virág, akkor azt locsolni kell és akkor múlik el amikor az egyik azt hiszi, hogy a másik locsolja a másik pedig azt, hogy az egyik. És akkor még mindig ott marad a kérdés, hogy hogyan kell locsolni, amire pedig itt a válasz:
" Úgy kell locsolni, hogy őszinte vagy a lánnyal, figyelsz rá, de ő is figyel rád, nem veszekedtek egymással, hanem még időben megbeszélitek a problémákat, betartjátok egymásnak, amit ígértek, észereveszed, amikor fáj neki valami, ahogy ő is észreveszi, ha neked fáj valami és bátran el mered neki mondani, amit érzel, legyen az jó vagy rossz."
És tényleg ennyi az egész és én igenis nem alkuszom addig amíg ezt meg nem találom valakiben, mert én már tudom, hogy tudok jól locsolni, már csak egy másik öntöző kell, aki erre szintén képes és akkor abbahagyom a keresgélést és boldog leszek amíg világ a világ.

az élet nagy kérdése

hogy minek vagyunk olyan pasival, aki sem nem helyes, sem nem kedves, sem nem érezteti, hogy szeret bennünket
a válasz pedig az, hogy semminek, úgyhogy abbahagyjuk

2009. szeptember 9., szerda

És aztán egyszer csak kapok egy ilyet és megint minden rózsaszin és nem akarok mást csak Őt. Mindig mindörökre
http://www.youtube.com/watch?v=iNKmHvI1s8o

2009. szeptember 8., kedd

Na ez a szerelem is azt mondta, hogy hello szia szevasz. Ez olyan ijesztő, hogy ahogyan jön úgy el is tud menni, egyszercsak azt éreztem, hogy halálos és örökké fog tartani és soha többet nélküle és néztem, mint rozi a moziban, hogy mikor meg hogy meg miért, meg hogyhogy, erre most röpke három hónap után elillant a rózsaszín köd és már megint csak nézek, hogy mikor hova miért. Kezdem azt sejteni, hogy azon kívül, hogy férfi lelkem van további bajok is vannak velem. Az nem lehet, hogy tényleg minden pasi mellettem lesz sügér, félek ez nem a véletlen műve, hanem az enyém...

Amúgy meg megkapta a család az ajándékokat és a leveleket és kaptam tőlük nagyon szép köszönömöket. Persze megint bőgtem, ezt már nagyon keményen nyomom.

Múlt hét óta az IELTS kurzus boldogítom jelenlétemmel. Először vért tudtam csak üzembiztosan köpni, de amúgy semmi hasznossal hozzájárulni az órákhoz, de a héten már jobban érzem magam. Ma különösen megnyugodtam, mert 3 volt osztálytársammal is egy szinten vagyok, ami nem rossz, ha figyelembe vesszük, hogy én közben két hónapra kimaradtam és na lássuk be nem a tanulás tette ki mindennapjaimat.
Erről jut eszembe, hogy megint jönnek a rendszeres szexet nélkülöző napok és hogy én azt hogy utálom!

Tegnap ezt hallgattam, mert egy hete énekelm magamban és csak az első két sorát tudom és már halálra idegesített, úgyhogy a kisebb ellenállás irányába haladva most már tudok még két sort.
http://www.youtube.com/watch?v=CziDAoRSZbg

2009. szeptember 1., kedd


“Az ember a szíve mélyén örökké odavaló, ahol született.”

(Tamási Áron)